2007. március Nantes-Paris-Amiens

Új év, új koncertek. Sikeresen megszerveztem az egész utam. 2006 szeptemberében kezdtem. Március 17.-én repültem ki Párizsba, majd onnan tovább TGV-vel Nantes-ba. A TGV maga volt a csoda. A koncert előtt a hátsó bejáratnál vártunk rá, s meg is érkezett. Vonattal jött ő is és az állomásról hozták kocsival. Sikerült rögtön beszélni vele és egy közös fotó is készült. Nagyon aranyos volt! Sajnos a koncert nem sikerült, de nem ő tehetett róla, a technika volt pocsék, az erősítők állandóan elmentek. A bevezető dalt nem tudta elénekelni kétszeri próbálkozásra sem. Az első hiba után még vicceket mesélt, szórakoztatta a közönséget, de a 2. hiba után már nem vette ilyen viccesen a dolgot. Így csak fele koncert volt, mert hiába csinálta akusztikusan, a terem nagy volt, hátul nem lehetett hallani semmit. A végére már nagyon ideges lett és el is sírta magát. Utána vártunk rá a hátsó bejáratnál. Mikor kijött egy nagy szivar maradványaival már nem volt ideges, s dedikált mindenkinek, nekem is. Megint elmondta, hogy nem tehetett erről a hibáról, ő mindent megtett.

Majd irány Párizs, ott 3 éjjel volt neki fellépése. A város maga a csoda, belopta magát a szívembe. A koncertek 10-kor kezdődtek, de minden nap fél óra késés volt. A terem pici volt, jó, ha 200 ember befért, így a hangulat is családias volt. A fiúk - zenészei - ott ittak a bárpultnál mellettem. Mindhárom este fergeteges buli volt, s minden alkalommal utána találkoztam is vele.
1. este: rengeteget hülyéskedett a színpadon, a "La vie populaire" szövegét elrontotta, de más dalnál is voltak problémái. Koncert után készült még egy közös kép és sikerült neki odaadni az ajándékom is, egy Tokaji aszú 3 puttonyost. Úgy láttam, megörült neki és kaptam 2 puszit is.
A 2. este: a konecrt nagy buli volt, a szöveget megint nem tudta, de már elnevette magát, hogy megint belesült. Ismerősként üdvözölt mikor koncert végén bementem hozzá, s kezet fogtunk. Dedikálta a 2 közös fotónkat is. A fiúkkal is csináltam egy közös fotót, nagyon aranyosak voltak. Főleg Abdenourral beszéltem.
3. este: nagyon rossz kedve volt, már lehetett látni, mikor kijött a színpadra. Nem sokat hülysékedett. Koncert végén dedikáltatni kellett a két közös képet megint, mert az ezüst toll olyan pocsék volt, hogy kopott le az írás. Megtette, de beszélni nem lehetett vele, így inkább a fiúkkal hülyéskedtem, akik szintén már ismerősként üdvözöltek engem, főleg a gitáros Abdenour. Dedikálták a közös fényképet. Meg akartak hívni Amiens-be a koncertre, de már megvolt a jegyem. :(

Amiens. Hát... Kiderült, másik terembe lesz a koncert, az meg nagyon messze volt!! Azért szakadó esőben elmentem megkeresni. Ott elég pocsék helyem is lett, bár pont Abdenourral szemben, aki koncert közben látott meg és köszönt le nekem nevetve. A végén oda is jött és kaptam 2 puszit. Enricoval is találkoztam természetesen, de nagyon sietett. Nem is foglalkozott senkivel, csak szinte velem, mert mikor meglátott, nevetve üdvözölt és mondta, hogy megint itt vagyok? Odamentem és kaptam 2 puszit. Pár szót beszéltem vele, megveregettem a vállát és már ment is el.

Szuper bulik voltak, sajnos csak jövőre tudok újra kimenni. Addig marad a tévé és a net. Amiért mentem, az sikerült, hisz 2 közös fotó is született és 5-ször tudtam vele találkozni és beszélni vele, 4 puszit is kaptam és a legszuperebb, hogy a végén már ismerősként üdvözölt. Kár, hogy mire legközelebb találkozom vele, addigra elfelejt.... :(

Pár kép:





Nantesben készült a koncert előtt.













Itt volt a koncert, a terem szép, csak a technika...













Párizsban az első este készült.














Itt volt Párizsban a 3 este. Szuper hely, legközelebb Párizsban járok, biztos elmegyek oda!!












Párizsban 2. koncert után a fiúkkal. Balra mellettem a szőkeség Bruno, jobbra Henri, mögötte Abdenour a kis barátom, a szemüveges Zizi és elbújva mögöttem Amar.