La vie populaire

Sajnos Magyarországon szinte senki nem ismeri Enrico Macias zenéjét. Én is egy kedves kolléga révén (köszönet KERDINE MEHDINEK) ismertem meg és nagyon örülök, hogy nem maradt ki az életemből. Próbálom bemutatni őt, hátha valaki még megkedveli.

hétfő, május 01, 2006

Algériáról pár szó és képek


Enrico Macias hazája, hisz itt született 1938-ban Constantine-ban és élt 1961-ig, míg át nem települt Franciaországban. S nem utolsó sorban egy kedves barátom hazája is, aki Cherchellben él a tenger partján (Boualem ez Te vagy!), és akinek ötlete révén kezdtem neki ennek az oldalnak. :)) Ezért illik az országról pár szót tudni.

Az ország mottója: La révolution par le peuple et pour le peuple! (Forradalom a népből és népért!)

Az ország hivatalos megnevezése: الجمهورية الجزائرية الديمقراطية الشعبية
Al-Jumhūrīyah al-Jazā’irīyah
ad-Dīmuqrāţīyah ash-Sha’bīyah

Algéria, Észak-Afrikában található Tunézia és Marokkó között. Területe 2.381.740 km2 (Magyarország csak 93.030 km2), a világ 11. legnagyobb országa. Népessége 32.531.853 fő (Magyarországé 10.076.000 fő). A fővárosban, Algírban közel 1.840.000 fő él. A népsűrűség 13,55 fő/km2. Keskeny mediterrán parti síkságából emelkedik ki az Atlasz két hegylánca, közrefogva egy sós tavakkal és mocsarakkal borított fennsíkot. Az ország 80%-a a Szahara-sivatag része. Legmagasabb pontja: Tahat 3005 m. Legjelentősebb folyók: Chéliff. Legjelentősebb tavak: Chergui-sott, Merlhir-sott, Mérouane-sott (sóstavak). A hivatalos nyelv az arab, de sokan beszélik a franciát és berbert. Népek: arab (70%), berber (30%). Vallások: mohamedán (99%), egyéb (1%).

Történelme röviden:

Őslakói a berberek és a tuaregek. Partvidéke az ókorban először a főniciai-karthágói, majd latin kultúra hatása alá került, míg a 7. században az arab hódítás nyomán az iszlám kultúra szerves részévé vált. A 16. században jött létre a török vazallus állam, amelynek kalózkodása 1830. június 14.-én okot adott a francia megszállásra, és 37.000 fővel partra szállt Algír mellett. Algéria meghódítása már I. Naplóeon terveiben is benne volt. 1834. július 22.-én Lajos Fülöp francia birtokká nyílvánította Algériát. 1870-től a franciák nagy létszámú betelepítéssel a partvidék kulturális arculatát, etnikai összetételét és birtokviszonyait a bennszülött lakosság számára előnytelenül megváltoztatták. 1871. március 14.-én arab és berber törzsek felkelése kezdődött Mohamed al-Mokráni vezetésével, de a franciák leverték. 1936-ban megszületett az önálló Algériai Kommunista Párt, aminek ekkor 5.000 tagja volt. 1926-ban feltűnt Meszali Hadzs, akit az algériai nacionalizmus atyjaként emlegetnek, és létrehozta az Algériai Néppártot. 1938-ban fejeződött be az ország megszállása. 1945 tavaszától Meszali Hadzs az algériai nép vezetője. Algéria a franciákkal 8 évig vívott véres háborút követően, 1962. július 5.-én vívta ki függetlenségét. 1962 őszén az ENSZ felvette Algériát tagjai sorába. Nem kapitalista fejlődési útra lépett: államosítások következtek be az iparban és a mezőgazdaságban. Az olajbevételek fokozódásával nagy beruházásokat eszközöltek, melyeket részben hitelből fedeztek. 1991-ben a választásokat a fundamentalista párt (FIS) nyerte meg, az eredményt a hadsereg megsemmisítette és újabb választásokat írtak ki. A FIS katonai szárnya 2000-ben oszlatta fel magát, több militarista a nemzeti megbékélés érdekében amnesztiát kapott.

Gazdasága:

A szénhidrogének bányászata alkotja az ország gazdaságának gerincét. A költségvetés bevételének 60%-a, a GDP 30%-a, az exportnak pedig több mint 95%-a származik ezekből. Földünk 5. legnagyobb földgáz- és 14. legnagyobb kőolajtartalékával rendelkezik, a 2. legjelentősebb földgázexportőr. Az 1960-as és 1970-es években végigvitt nagy beruházások csak részben hoztak sikereket, ugyanakkor nagy mennyiségű hitel felvételével jártak együtt. Összes külső adósságállománya meghaladja a 25 milliárd USD-t, ami a GNP 50%-a. A kormányzat a gazdasági szerkezet diverzifikálása érdekében támogatja a kőolajszektoron kívüli hazai és külföldi beruházásokat. Mindez csak mérsékelt eredményeket hozott:a munkanélküliség továbbra is meghaladja a 30%-ot. Algéria 2001-ben társulási szerződést írt alá az Európai Unió-val, ami a külkereskedelem növekedését eredményezi. A GNP értéke: 50,4 milliárd USD. GNP/fő értéke: 1.630 USD. A GDP szektorális megoszlása: mezőgazdaság 17%, ipar 33%, szolgáltatás 50%. Exportjában a kőolaj, a földgáz és ezek a termékeinek szerepe szinte kizárólagos (97%). Ezen kívül egyes mezőgazdasági termékek (zöldség, déligyümölcs, bor ) kerülnek csak kivitelre. A mezőgazdaság háttérbe szorulása az ország importjában is megmutatkozik: az élelmiszerek a behozatalának mintegy negyedét teszik ki. Behozatalra szorul az ország gépekből, ipari berendezésekből és fogyasztási cikkekből is. Legfontosabb kereskedelmi partnerei: az Európi Unió országai (Franciaország, Németország stb.) mellett az USA és Brazília.

Néhány kép erről a szép országról:

Több kép található: http://www.algeriacolor.com/ oldalon.


















































És most pár kép Algéria és talán a világ egyik legszebb városáról, Constantine-ről, Enrico szülővárosáról.






































Gyönyörű egy ország, kár, hogy veszélyesnek van nyilvánítva és így nagyon nehéz kijutni.